A tónusozásról általában I.

Bármilyen tónusozási technikát használhatsz, valójában nem ettől fog függeni, hogy mennyire lesz realisztikus a rajzod. Az, hogy milyen technikát használsz az a stílusod egyik kifejeződése lesz.

Stílus és tónus technika.

Számomra nincs olyan, hogy jó vagy rossz technika az én feladatom, hogy ítélkezés nélkül minél szélesebb spektrumon belül mutassak technikákat. Pontosabban megfogalmazva minden ember más és ez végtelen számú lehetőséget hordoz önmagában tehát mindenki picit más stílusban fog alkotni, tónusozni és ezt csak támogatni szabad, hogy mindenki hozzá tudja tenni azt aki ő valójában.    Természetesen olyan van, hogy egy-egy technikát még az adott illető nem tud úgy alkalmazni a gyakorlatban vagy még nem forrt ki még nem érzett rá teljesen ez egy természetes folyamat a gyakorlat során csiszolódik de azt lehet, mondani, hogy nem nagyon van olyan, hogy egyszer csak már mindent tudsz arról a stílusról hiszen a stílus te magad vagy és egy változó lény folyamatosan változó stílust fog eredményezni.
Ami viszont fontos dolog, hogy a megfigyelésedet akárhogyan is, úgy értem, hogy bármilyen eszközzel, stílussal technikával a lehető legpontosabban ábrázold a papíron.

Ahogy a formák megrajzolásánál úgy a forma ki tónusozásánál is a megfigyelő a rajzoló lesz a fontos nem pedig az, hogy mit kell tónusozni. Magyarul a figyelmedről lesz szó. Ugyanaz játszódik le, mint a rajzolás folyamatánál, minél mélyebben figyelsz, minél inkább elmerülsz a tónuskülönbségekben vagy azok hasonlóságában annál több mindent észre fogsz venni és amit észlelsz, meglátsz azt csak fel kell vinned a papírra.
Sokan gondolják úgy, hogy a kéznek vagy a tónusozási technikának van nagy szerepe abban, hogy ki hogyan tud tónusozni. Ezzel szemben bármilyen tónusozási technika tanulható, fejleszthető gyakorlással de ennek elengedhetetlen része az, hogy megtanuljuk elmélyíteni a figyelmünket. A technika nem lényeges leginkább csak gyakorlás kérdése, sőt ha még soha nem tónusoztál már akkor is van stílusod ami meg fog mutatkozni a rajzodon keresztül főleg akkor, ha el tudsz lazulni vagyis ha eggyé válsz a figyelem az alkotás pillanatával.

Mire érdemes figyelni amikor tónusozunk?

Napi szinten amikor nézünk, figyelünk látjuk a külvilágunkban megmutatkozó tónusbeli árnyalatbeli különbségeket. Általában felületesen figyelünk de még így is elég színesnek, változatosnak látjuk a világunkat. Ha van egy pár percünk és el tudjuk mélyíteni a figyelmünket ezáltal kikapcsolva a programszerű gondolkodást és csak elkezdjük figyelni ami éppen előttünk van akkor nem akarjuk azt jellemezni, meghatározni megváltoztatni valamilyen keretbe belerakni, szabályok közé szorítani. Csak úgy ahogy van elfogadjuk vagyis csak megfigyeljük ekkor olyan apró de nagyon lényeges vagy éppen nagyobb eltéréseket tudunk észre venni amiket eddig nem láttunk mert a figyelmünket torzította programozott gondolataink és berögzült érzelem mintáink. Minél tovább maradunk ebben az állapotban annál több mindent képesek vagyunk felfogni észrevenni.

Például ha valakinek ránézünk az arcára akkor egyből látjuk, hogy a szeme a haja ( ha sötétebb) a szemöldöke az orrlyuka az ajka ezek sötétebb árnyalatúak az arcon és látszik, hogy az arc felülete a világosabb tónus. Ezt bárki észre veszi nem kell hozzá nagyobb figyelem. De mondjuk ahhoz, hogy az arcon vagy a hajon vagy egy-egy részen belül a pici különbségeket észrevegyük amitől annyira életszerű és realisztikus lesz a rajzunk ahhoz már mélyebb megfigyelés szükséges.
Ameddig nem látod ezeket addig nem is tudod felvinni a papírra, tehát ezért az első a meglátás és csak aztán jöhetnek a különböző technikák. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy “jól” látunk és a rajzolás nem ettől függ, hanem valami féle tehetség vagy készség kérdése. Valójában azt látjuk amire a figyelmünket irányítjuk és azt látjuk amit látni akarunk vagy amit tudunk amit megtanultunk továbbá azt látjuk ahogy gondolkodunk ahogy érzünk.

Nagyon mélyen bele lehet menni a részletekbe ez egyén függő. Mindig addig olyan szinten mélyítsd el a figyelmed ami még jó érzést okoz neked ami könnyed, laza. Azért azt hozzá kell itt tennem, hogy eleinte a figyelem irányítása fárasztó lehet mert nagyon vagyunk hozzászokva ehhez az állapothoz, ami persze gyakorlással egyre természetesebbé, könnyebbé válik.

   Fontos a rajzunk tónusozásánál figyelni a nagy kontrasztok érzékeltetésére. A nagyon sötét és világos részek éppen olyan fontosak mint a pici apró különbségek ezek mind a szemünk által érzékelt világ alkotórészei és ha kihagyogatunk egy-egy építőkövet annál hiányosabb vagy másképpen valótlanabb lesz az alkotásunk.

Túllátni a forma jelentésén.

A tónusozásnál is előbukkanó jelenség ahogy a forma megrajzolásánál is, hogy nem a tónuskülönbségekre koncentrál a rajzoló hanem az egész formára és a forma és az azt kitöltő tónusok vagy színek hatására vagyis a vizuális információ által bennünk megfogalmazódó gondolati és érzelmi jelzőkre. Ez önmagában egy nagyon érdekes és szép dolog de a rajzolás szempontjából nagyon hátráltató tud lenni hiszen azt nem tudom lerajzolni, hogy szép vagy kedves vagy okos de még azt sem hogy alacsony vagy magas ezek jelzők amelyek elvonják a figyelmünket a vonalakról a tónusokról és azok apró vagy nagyobb különbségeikről. Valójában egy alacsony vagy magas formát képes vagyok lerajzolni de nem azért mert tudom, hogy alacsony hanem azért mert látom a vonalait, hogy mekkorák és azokat lemásolom. Ugyanez történik a tónusozásnál is. A legtöbben a térhatást az élethű képet akarják vissza adni és ez az információ vagy gondolati kép mint egy fal akadályozza a rajzolót, hogy még mélyebben bele menjen a tónuskülönbségekbe és a pici és nagyon kontrasztokat érzékeltesse a papíron. Ne feledjük el amíg nem látjuk addig nem tudjuk felvinni, tehát első a megfigyelésből származó meglátás.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.

Ellenőrző kérdés: